CSEMADOK Országos Választmánya - Támogató nyilatkozat
(Pozsony, 1997. január 24.)

A Csemadok Országos Választmánya mint a szlovákiai magyarok legnagyobb társadalmi és közművelődési szervezetének országos irodája 13 területi választmány és két városi választmány művelődési és társadalmi tevékenységét koordinálja.
A Csemadok Országos Választmánya még 1992-ben vette fel a kapcsolatot és kezdte meg az együttműködést a Magyar Kollégium Kulturális Egyesülettel, azóta számtalan konkrét szakmai programot sikerült közösen megvalósítanunk.

A közös programok közül kiemeljük:
• a Budapesti Népművelők Egyesületével közös háromnapos szakmai utunkat Magyarországon (Hajós, Baja)
• a Csemadok titkárainak többszöri szakmai-közművelődési képzését (1993-tól)
• az 1994 őszén Budapesten rendezett kapcsolatépítő tanulmányutat a Csemadok titkárok részére
• az 1995. februárjában Dunaszerdahelyen a Csemadok titkárok részére rendezett háromnapos szervezetépítő tréninget
• az 1995. májusában Bánkon rendezett alapítványi képzést (közösen a kárpátaljai, az erdélyi, dél- és felvidéki magyar szervezetek képviselőivel)
• az 1996 őszén szervezett kapcsolatépítő tanulmányutat a Csemadok titkárok részére.

A MKE-val és annak szervező-vezetőjével Romhányi Andrással való kapcsolatunkat elsősorban a rugalmasság, a segítőkészség jellemzi, de legfontosabb részét a magyar közművelődés gondolati és gyakorlati megismerésébe való bekapcsolódása jelenti.
Miután Szlovákiában a magyar népművelők (a Csemadok titkárok is) képzése évtizedek óta megoldatlan, a továbbiakban is folytatni szeretnénk az együttműködést.
Hisszük, hogy a Magyar Kollégium Egyesület a jövőben is hathatósan segítheti a szlovákiai magyarság közművelődését és a hivatásos illetve amatőr népművelők szakmai képzését, amennyiben a fent nevezett egyesület áldásos munkájához anyagi támogatást kap az illetékes magyarországi szakminisztériumoktól, intézményektől és alapítványoktól.
Kérünk ezért minden illetékest, hogy támogassa a Magyar Kollégium Egyesület igyekezetét, hiszen olyan módszertani találkozókat, programokat, tanulmányutakat és szervezet-kondicionáló tréningeket képes megvalósítani a legnevesebb szakemberek bevonásával, amilyenre Szlovákiában nincs módunk. Meggyőződésünk, hogy azok akik a Magyar Kollégium Egyesületet támogatják nem a határon túli magyaroktól vonják meg a támogatást, sőt ellenkezőleg általuk (MKE) minket juttatnak szakmai ismeretekhez és javítják kapcsolattartási lehetőségeinket.

dr. Bauer Győző
a Csemadok OV elnöke

Romániai Magyar Demokrata Szövetség - Ügyvezető Elnökség Ifjúsági Főosztály

A Magyar Kollégium és a romániai magyar ifjúsági szféra kapcsolata több, mint három éves múltra tekint vissza.
Az első pillanattól kezdve világossá vált, hogy a Kollégium célja, működése egybevág több romániai magyar ifjúsági szervezet munkájával.
Az évek során meggyőződtünk, hogy érdemes volt ezt a kapcsolatot szorossá fűzni, hisz az erdélyi magyarság számára fontos tény, hogy vannak magyarországi szervezetek, melyek azért tevékenykednek, hogy tapasztalataikkal, lehetőségeikkel segítsenek.
A Magyar Kollégium képviselőinek szerepe nem csak a magyar kultúra, hagyomány ápolásában merült ki, hisz folyamatosan hangsúlyt fektettek az ifjúságra is. Támogatásukkal, segítségükkel képviselőink különböző képzésekben vettek részt, az erdélyi fiatalok neves előadókkal ismerkedhettek meg.
Reméljük, hogy a Magyar Állam és intézményei felismerik a Magyar Kollégium szerepének fontosságát, támogatni fogják, ezzel közvetve hozzájárulva a határon túli kultúra ápolásához.

Nagy Zsolt
ügyvezető alelnök

Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége - Támogató levél
(Ungvár, 1997. január 21.)

Azok közül a civil szervezetek közül, amelyek Magyarországon a rendszerváltozás után, az állam akaratától függetlenül jöttek létre, a kárpátaljai magyarság gondjai, problémái iránt érdeklődést először a Magyar Kollégium tanúsított. Romhányi András úr a Kollégium vezetője jött ismeretlenül és ajánlotta segítségét elsősorban kulturális, közreműködési téren a kárpátaljai magyarság nemzeti identitásának megőrzésén fáradozó, újonnan alakult csetlő-botló tapasztalatlan szervezeteknek. Különösen gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a Magyar Kollégium és a MÉKK között. Külön kiemelném azokat a képzési és szakmai programokat, amelyeken a magyar Kollégium közreműködésével vehettünk részt.
Ezen véleményen voltak különben a Magyar Kollégium által 1996. december 13-15. között szervezett, számunkra rendkívül fontos rendezvény, a kárpátmedencei magyar közművelődési intézmények és szervezetek I. találkozójának öt régiót képviselő résztvevői is.
E találkozó során jutottunk el a magyar fővárosban olyan állami, kormányzati hivatalokba, alapítványi központokba, ahová a magunkfajta, non-profit szférát képviselő kisebbségi mindenesek magukban aligha találják meg az utat.
Épp a látogatások során szereztünk tudomást arról, hogy mi és a Magyar Kollégium nem ugyanazt a tortát szeleteljük. Azt a pénzt amit nem kap meg a Magyar Kollégium nem adják automatikusan nekünk. Ezért kérünk mindenkit, aki a Magyar Kollégium anyagi támogatásában illetékes, higgye el Ťigenť szavazatával jó ügyet szolgál, minket, kisebbségi magyarokat támogat.
Véleményünk figyelembe vételét előre is köszönjük, a Magyar Kollégium kárpátaljai partnere a MÉKK.

Dupka György, Gortvay Erzsébet, Horváth Sándor
elnök,               társelnök,             társelnök

Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség
(Szabadka, 1997. február 11.)

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Elnöksége 1997. február 11-én megtartott ülésén, tájékozódva azokról a képzési formákról, amelyeket az elmúlt három évben a budapesti magyar Kollégium, illetve a Magyar Kollégiumi Kulturális Egyesület szervezett a Vajdaságban - ifjúságiklubvezető-képzés, alapítványi továbbképző tanfolyam két alkalommal, a budapesti népművelők vajdasági szakmai kirándulása, stb. - megállapította, hogy a budapesti Magyar Kollégium Kulturális Egyesület nagy segítséget nyújtott a határon túli, esetünkben a vajdasági magyarok művelődési és közösségi életének fellendítésében, nemzeti identitásának megőrzésében, mégpedig olyan képzési formák lebonyolításával, amelyek megszervezése az Egyesület támogatása nélkül megoldhatatlan feladat maradt volna.
Ezzel összhangban nagyra értékeljük a Magyar Kollégium Kulturális Egyesület 1997. évi határon túli tevékenységi programját is és mivel úgy találjuk, hogy a mind jobban bővülő segítség nélkülözhetetlen a vajdasági magyar művelődési egyesületek számára, hiszen e tanfolyamok, képzési formák megszervezése az anyaországi előadók közreműködése miatt a legeredményesebben csak a már bizonyított módon valósíthatók meg. Fontosnak tartjuk tehát, hogy az Egyesület határon túli tevékenységéhez előteremthesse a szükséges pénzkeretet, amiben e nyilatkozatunkkal is támogatni szeretnénk.

Dr. Szöllősy Vágó László
főtitkár

Országgyűlési Képviselő - Támogató sorok
(Budapest, 1996. február 27.)

A határon túli magyarság kultúrájának ápolásához a segítségnyújtás több formája létezik. A hivatalos állami szervek rendszere azonban - szükségszerűen - képtelen minden területet lefedni. Ezen foghíjak kitöltésére leginkább a civil szervezetek alkalmasak.

Ezek előnyei:
• Nem függnek a hivatalos állami politikától, azaz minden körülmények között működnek; sőt éppen egy esetleges politikailag "hideg" időszakban nő meg a jelentőségük.
• Gyorsak, rugalmasak.
• Konkrét problémákat tudnak megoldani, "nem vesznek el a globalitásban".

Az ország jelenlegi helyzetében ugyanakkor a civil szféra önmagában nem képes eltartani egy ilyen szervezetet. A fő probléma: pályázatokból még csak-csak csordogál egy-egy konkrét projektre, de működési költségekre senki sem ad. Márpedig csak egy ténylegesen funkcionáló szervezet tud tényleges munkát végezni.

A Magyar Kollégium létező szervezet, amely több, mint hat év végez tényleges munkát a határon túli magyarság körében. Nem ötlet, elképzelés, terv, álom - hanem valóság. A nemzeti kultúra műhelye, amely a napi- és pártpolitikától független. Kizárólag kultúrával és azon belül elsősorban a közművelődéssel foglalkozik: e területen nyújt sokoldalú segítséget a határon túl élő magyarságnak. Kizárólag szakmai alapon működik.
Kitalálója, vezetője, menedzsere Romhányi András rendszeresen jár a határon túli területekre, jó helyismerete van. A Magyar Kollégium tevékenysége gyors, rugalmas; igyekszik a sok megkötöttséget háttérbe szorítani. Szakmailag igényes, szerteágazó bel- és külföldi kapcsolatai vannak. Különös előnye, hogy több olyan rendezvénye van(volt), amelyeken a határon túl élő magyarság különböző régióiból érkező szakemberek közvetlenül eszmét cserélhet/n/tt/ek.
Jó eredményekkel büszkélkedhet: a határon túl élő magyar szervezeteknek igényük van rá, kiállnak mellette, támogatják. Nemzeti kultúránk ápolása érdekében fontos volna, hogy a Magyar Kollégium életképes maradjon, tovább működjék!

Kérem a Határon Túli Magyarok Hivatala vezetőit, a Világszövetség vezetőit, vállalkozó szféra, a pénzvilág illetékeseit, hogy fogadják szívesen Romhányi András jelentkezését és - lehetőségükhöz mérten támogassák a Magyar Kollégium munkáját!

Vitányi Iván
az Országgyűlés Kulturális és Sajtó Bizottságának elnöke

Határon Túli Magyarok Hivatala - Támogató levél
(Budapest, 1996. május 7.)

A Határon Túli Magyarok Hivatala ismeri a Magyar Kollégium 6 éve tartó tevékenységét.
A Magyar Kollégium, mint civil szervezet által végzett munka szerencsésen egészíti ki a hivatalos intézményrendszer - a határon túlra szóló - kulturális segítségét.
A határon túli partnereinktől kapott visszajelzések szerint a Magyar Kollégium sokoldalú, hatékony, korrekt partner.
A Magyar Kollégiumnak - mivel nem kap állami támogatást - munkájának végzéséhez anyagi forrásokra van szüksége. Kérem a kuratóriumok, grémiumok tagjait fogadják jó szívvel a Magyar Kollégium pályázatait!
Mindazok, akik segítik a Magyar Kollégium tevékenységét, nemes célt támogatnak.

Lábody László
címzetes államtitkár